MANDARIN
A mandarin (Citrus reticulata) egy citrusgyümölcs. Dél-Kínából származik, Európába csak a 19. században kezdték beszállítani.
A mandarin és a narancs keveréke a klementin (Citrus × aurantium)

MEGJELENÉS
A mandarinfa kicsi és örökzöld. Levelei lándzsaszerűek. Az ágakon elvétve kisebb tövisek vannak. A gyümölcs kisebb és édesebb a narancsnál, valamint könnyebben hámozható.

TERMESZTÉS ÉS FELHASZNÁLÁS
Általában ősszel szüretelik, és október és január között kerül a gyümölcskereskedésekbe a friss gyümölcs. Egész évben forgalmazzák a hámozott, cukrozott konzervmandarint. A mandarin tápanyagtartalma az EU NWKRL 90/496/EWG szerint a következő:

MANDARIN NYELV
A sztenderd mandarin nyelv Kína, Tajvan, Malajzia és Szingapúr hivatalos nyelve.

A mandarin a kínai nyelv legjelentősebb nyelvváltozata. A sztenderd mandarin a pekingi dialektusra épül, amely a mandarin nyelv számos dialektusának egyike. A mandarin dialektusokat az ország nagy területén beszélik.

A Kínai Népköztársaságban a neve putonghua (egyszerűsített kínai: ???, pinjin: p?t?nghu?, magyaros átírás: putunghua, jelentése: ?köznyelv?). Tajvanban guoyu-ként hivatkoznak a nyelvre (tradícionális kínai: ??, pinjin: guóy?, magyarosan: kuojü, jelentése: ?nemzeti nyelv?). Malajziában és Szingapúrban huayu-nek hívják (tradícionális kínai: ??, egyszerűsített kínai: ??; pinjin: huáy?, magyarosan: huajü, betű szerint: ?a kínai nyelv?).

TÖRTÉNETE
A kínai nyelv mindig is rengeteg dialektust számlált, de ezek között mindig is szükség volt egy közvetítő kapocsként szolgáló nyelvre. Konfuciusz a yăyán nyelvet (??, jajan, ?elit nyelv?), míg a Han-dinasztia a t?ngy? nyelvet (??, tungjü, ?általános nyelv?) használta. De mivel ezek a nyelvek csak írásos nyelvek voltak, nincsenek információink a kiejtésükről és elterjedésükről.

A Ming-dinasztia vezette be a gu?nhu? (??, kuanhua, ?hivatalos nyelv?) nyelvet hivatalos nyelvként, amelynek az alapjául a Nanking (Nanjing) környéki nyelvjárás szolgált, de később a nyelv pekingi hatásra változott. A 17. században ezt a nyelvet teljesen átalakítják a pekingi nyelvjárásra alapozva. 1909-ben a Csing-dinasztia egész Kínában hivatalos nyelvvé teszi a mandarint, a pekingi dialektust (Guóy?, ?nemzeti nyelv? néven). 1955-ben Kínában új nevet kap a nyelv, ezután P?t?nghu? (???,?átlagos beszéd?) lesz a neve.

Jelenleg mind Tajvanban, mind Kínában a mandarint tanítják az általános iskolákban. Így az ország minden részére elterjedt, habár anyanyelvként csak a kínaiak 53%-a beszéli. A mandarin mellett közvetítőnyelvként a kantoni nyelvet használják még mindig Dél-Kínában, illetve ez Hongkong hivatalos nyelve.

HANGTAN
A mandarin nyelv alapvetően egyszótagú szavakból áll, bár egyre több két- és többszótagú szó jelenik meg. Az egyes szótagok csak bizonyos előtagokból és meghatározott utótagokból állhatnak. A nyelv hangkészlete nagyban eltér az európaitól, de azért vannak hasonlóságok.

TÓNUSOK
A mandarin nyelv, mint a legtöbb kínai nyelvjárás, tonális nyelv, azaz két szó megkülönböztetésében annak tónusa is szerepet játszik. A mandarinban négy (plusz egy tónus nélküli) tónus létezik.

Az első tónus magas, a második tónus emelkedő, a harmadik tónus eső-emelkedő, a negyedik tónus ereszkedő.

Megosztás

Link: